vagyok aki vagyok..tisztán önmagamban állok a világban...nagyapám unokája, szüleim gyermeke, gye

2014. június 22., vasárnap

Sára táborozik nálunk..ilyenkor fokozott a figyelmem...mindent körbejártam, tegnap már beszéltünk arról  vele, hogy a csúszókorongot veszélyesnek tartom...(Sára szereti)
...valahogy mindig megérzem, ha baj lesz... a közösség egyik pillanatról a másikra olyan lesz mint egy hangyaboly amikor beleteszünk  valami  nem odaillőt...szóltam Zolinak, hogy tereljék össze a gyerekeket, épp  felnéztem  1 perccel később és egy kedves lányka zokogva jött be, hogy a csúszókorongon megijedt és baleset érte, a lánc végighúzta és felsértette, ott...ott ahol a lányoknak is nagyon fáj...ha belegondolok, magamon is érzem...




...ölelés nyugtatás, kicsit elcsendesítettem, megtanítottam oda... levegőt venni, majd kocsiba, gyógyszertár...vissza... márnemfáj...ciki...ölelés...jóéjt

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése