vagyok aki vagyok..tisztán önmagamban állok a világban...nagyapám unokája, szüleim gyermeke, gye

2013. november 18., hétfő

...hosszú ideje mondogatom halogatom a nagy rendrakást, változást...jelentem megtettem az első lépéseket...
a fotó csak illusztráció, és nem is ilyen durva a helyzet, de én néha így érzem :)
...jah  és kiderült, hogy annyi mindenem van, jó lenne, ha használnám végre...


2013. november 3., vasárnap

tökéletes nap...

olyan régen volt velem ilyen
...csodaszép, ajándék őszi nap, kellemes társaság, jó program, sok nevetés...




2013. október 22., kedd

vándor...

már rég útonlevésen vándorláson gondolkodom...és most is próbálom magamba szívni mindazt ami  azzal jár...Stefánékhoz a Soluna cirkuszhoz rendszeresen látogattam mostanság...
...mindehhez azonban ki sem kell tennem a lábam otthonról, vagyis nemnagyon...minap csajokért vágtáztam, mikor az utca végén a tónál egy férfit láttam, gondolkodás nélkül  áthajtottam, és már kérdeztem is, hogy miben segíthetek...ő  nagy mosollyal megfordul, és máris beszélgetünk...németülangolulmagyarul...francia..törökországba tart.."lassan megy"...csodás..rövid csevejbúcsúmosoly...jó utat!
két fontos dolog történt ekkor...napimosolyéskedvesjócselekedet...illetve elhatározás, hogy nem megyek el a vándorok mellett...sőt...
...jah és még egy, ha ebben a lendületben maradok elmegyek  a mormonokhoz angolozni...mert gáz a tudásomésmegszólalkásommegértésem..igazujjabbanmagyarulis...




                                                                                                                                                     vándoraz...




2013. október 14., hétfő

szakíts ha bírsz...

...ma eladtam a jegygyűrűinket...nem hirtelen felindulásból..
...terveztem... ha nem is régóta...
már a házasságunk derekán levettem...zavart, nem illett hozzám, és nem is gondoltam volna, hogy ez köt össze..majd a várandóságok alatt nem is jött rám....azután nem is került vissza...
..lassan...



kit kívánsz?...

2013. október 4., péntek

...nagy hallgatások vannak...nem tudom, hogy a letisztulás, vagy a teljes szétesettség miatt....

észrevétlen lett nyárból ősz...utolsó emlékképem a 2. junior, ez augusztus eleje...
azután...a karnevál... egész máshogy alakult mint ahogy terveztem, a nagy találkozások pillanatait éltem  meg...mindet másként, van amit nagyonnagyon, vanamibenemtudtambelemennibeleengednimagam.

...eljött a suli...ez a felnőttek a legnagyobb büntetése, hajnali kelés.. etetés, reggeli...uzsikészítés (ezahalálom-vállalkozást kellene indítani a Bolyai elé kis szép kosárral.. komplett igényes és választékos uzsonnaárusként-én vennék)...mit vegyek fel...hova kell menni...kinek mennyi pénz kell,  ki hol lesz...hogy jön haza...vagyholalszik..
hu..minden reggel  9:00... és én már elfáradtam...
...különösen ha a reggelt két még nálunk meg sem melegedett kecskénk (ezidáig mindkettő Mici, bár az egyik fiú) kergetésével  töltöm-töltjük, láttam én, hogy mások kipányvázzák őket...no de majd én megadom a szabadságot...a kisdögökvisszaéltekvele...no és egyedül két kecskét nem lehet visszaterelni, ez ma is kiderült 1 órámba került...nem értem minek megyek le edzésre a Sacihoz... csajoktól kellett segítséget kérnem...

talánfelébredtemcsipkerózsikaálmomból...eltelt egy év és sorra fedezem fel mennyi szálon függöklógokkötvevagyok még a muraihoz..itt vannak a cuccai...nem jelentkezett ki...végre elindult ebben valami..írtam neki...ő ígért...meglátjuk, bár mindentől függetlenül ígéretet tettem magamnak, hogy még ezév végéig besétálok  a bíróságra...kitöltök valami  formaizét, és beadom  a válópert...no és ami  fontos nem  fogadok ügyvédet..magam  fogom képviselni  magam...
...ott tartok  ahol egy évvel ezelőtt, ígyhátaterveimcéljaim:
otthont szeretnék-->teremtek
családot szeretnék-->szeretekelfogadok
egyszerűbb leszek-->átváltok fejről a szívre
élek

Csodás felfedezéseket tettem magamról egy csodás találkozás segítségével. Folytatom...

2013. augusztus 23., péntek

2013. augusztus 19., hétfő



.........................................................eltelt egy év...........................................................

2013. augusztus 11., vasárnap

...Cica elment...olyan észrevétlenül élt itt, mintha mindig itt élt volna...
...régebben többször gondolkodtam a kibucléten..szeretném, de ma már nem tudom, hogy képes vagyok-e rá...én...majd
...levelet kaptunk Ádámtól a gencsiotthonos kölyöktől...megrázó...vége lett az első juniornak...szépen elengedtük Őket ahogy kell...vissza ahonnan jöttek...gondoltam, hogy nem lesz jó nekik, de azt, hogy ennyire, azt nem gondoltam...
...felelősségvalakinekmegmutatniamástajótésvisszaengedniodaahonnanjött...





2013. augusztus 5., hétfő

...fáradt vagyok, és lázadó...bosszantanak az érthetetlen dolgok, és a nem tisztán kommunikáló  emberek...

+


...jó...nagyon jó programokat csinálunk...mindegyik új kihívás...most Benedek van velünk, és 5 kölyök  a TEGYESZ-ből (akik kihelyezett nevelőszülőknél élnek-majdnemcsalád)...
Benedek tud mosolyogni...2 éves kora óta fájdalmai vannak, és mozgásában korlátozott...csodás kölyök...jön megy a bicajával...itt van Dalma...aggódom...remélem sikerül  rábeszélni, hogy jöjjön  velünk Juniorba...
...fogy az erőm...nem mentem erdélybe...Jácint szerint nincs itt az ideje...
...nem voltam kapolcson, nem fürödtem éjjel a rohonci tóban, nem voltam Ivettnél, vagy Nellinél...viszont együtt alszunk egy kupacon a csajokkal...Ők még most Szigligetre el...
még 2 hét és vége a táboroknak...el kell kezdenem azon gondolkodni mit is teszek akkor...
...Zita meghívott Henyére...mert ott bandázik a soluna cirkusz http://wholeliving.blog.hu/2010/08/22/circus_soluna, akikkel találkozni szeretnék...évekkel  ezelőtt nagy hatással voltak  rám...

...sokatalszomkevesetélek...kevésamosolyomfáradtvagyok...



2013. július 29., hétfő

...nagy dolgok történnek...
...éves csúcsesemény a naptárban...juniorcamp
6 nap úton, 5 éj a szabadban...sok sok km szárazon és vízen...idén kenu a Pinkán...szeretem
kölykök sokan már a barátaim, visszatérők, mindent tudnak, nincsenek elvárásaik, jó  együtt...menetelnek...nevetnek, élnek...abarátaimkisvidékiéletébebelesimulnak...
meghatározó élmények...esti szürkületben gázolni a semmi felé ...majd mint a mesében elénk tárul az  aznapi szállás...egy öreg malom udvarán...pihe puha pázsit, csend...közös szuszogás...és a malom körülölel...még mindig bennem él, hogy szeretnék egy vízimalmot...igaz kicsit elnyomva...de
...Andráséknál, és Zsuzsinál észrevétlenbelesimulós lét...mintha mindig ott élnénk...
...-Dozmat...már a megérkezés is csodás...ekkora búzatáblát életemben nem láttam...nemhogy meneteltembennesokadmagammal...
2  nevelőotthonos gencsikölyköt húzunk' az úton...magunkkal...türelempróbáló...nehézértenemértenünkhogyvalakinekilycsekélyagyavan... nemtehetnek róla...
srácok neve... már jóelőre a bejelentkezésüknél gyanús volt nekem...felettébb...hisz Lau épp nemrég mesééltkendventdöncijecsaládjáról...belémnyilalt már akkor az azonosság és a a kérdés...ami  a vacsoránál rögvest ki is derült...egy elejtett félmondatból...Dani a srácok féltestvére...közös az  apukájuk...aki 2 éve meghalt...megállt a levegő eben a pillanatban...

nagy dolgok történnek...esküvő...lovas barátaimmal, és Cicával...és meghívásmeglepetésutazáserdélybe...





2013. július 16., kedd

biztonság...a természet az én templomom...csendesség

...táborozunk...

...igyekszem eleget aludni...magamra és másokra figyelni...

...meghatározó élmény...szombaton kenuzni voltunk  a Pinkán...tudtam, hogy szép lesz...de nemvárt csoda...
...indiánnalésjácinttal voltam...akikismernekelfogadnakegyszerűentermészetesen...tudtam figyelni...elengedni  időtgondot...jó  volt a vízen..olyan sima volt minden...volthogynevettünk-főlegegymáson, volt hogy csendben voltunk, próbálgattuk magunkat...egész  nap egy kenuba zárva...Andrásékhoz ugrottunk csak be...Jácintnak ismét találtunk egy házat...olyan jó volt szerettem ezt a napot, nem akartam semmit csak pont azt ami van...tudtam utas lenni, indián nemvezetni, jácintújszerepben
...még kicsit nő is voltam...gyengefélelmeitelőhozónő...indián persze helyretett..és én is meglepődtem magamon...de jól esett...
...volt egy szakasz...amikor megállt a levegő...még sosem éreztem ezt...a kenu siklott a vízen és mérhetetlen csend volt...jégmadarak  suhantak  a víz felett...mi  előrehajolva engedtük bele magunkat...érzékenyítő pillanat...kijött a könnyem...


...szeretnémideelvinniakifontosnekem...

2013. június 27., csütörtök

...már egy jóideje magammal vagyok elfoglalva...elveszítettem a saját fonalam...
...kedves Barátaim elnézést érte...kevés a jelenlétem, figyelmem Rátok...mert most magamra kell...

..no és persze ezzel a héttel elkezdődtek a táborok...a kezdeti feszültségek épp hanyatlanak (bárezéppháromemberesfeladatszakaszéletemben) bennem munka miatt...azt gondolom elég lazán tudom tartani a gyeplőt... (van bizalmam)
...apropó...kispónikkal, akik most a ligetben élnek...fogatoztunk a múlt héten...a varázsszó ott is a dőlj hátra (vagyis lazán legyéltartsd a gyeplőt...nem kell mindent uralni)



...még nem volt ilyen év, hogy ennyire összemosódnának a munkáim, régebben tréningek lecsengtek, mire táborok elkezdődtek...most nem...így meg kell osztani a figyelmemet...nehéz...no és eleve nem a munka van fókuszban...
...hanem én...
...rég fejlődtem ennyit...látszólag teljesen bezártam...nem engedek senkit sem közel, csak a kedvesemet engedném...
..most azt érzem tudok gazdálkodni a mindenemmel..igyekszem eleget aludni...és az agyam eleve magamon pörög...több okból...
miután néhány hete csak a kapcsolat...mint létforma tart gondolkodásban...elfogadás, másikból kiindulás...meglepődve tapasztaltam tegnap, hogy munkában mennyire megy ez nekem...és éles volt a felismerés, hogy magánéletben miért vagyok ennyire uralkodó...önző...hősamazon...és hogy miért nem váltok az odaadóoadafigyelő nőre...

véletlen...kb. fél éve egy barátnőm mesélte, hogy tesója asztrológiával foglalkozik...megadtam akkor az adataimat, de minthogy régesrég elfeledtem...nem volt e téma felszínen, és nem is nagyon van  fókuszban nálam...lényeg...tegnap  felhívott...hosszan beszéltünk...hogy figyeljek  magamra, mert nagy változásokon megyek keresztül...igen, mondtam neki, hogy megélem...már egy ideje csak ezzel  tudok foglalkozni...

negyven..
...holnapután...nemfontos...és mégis...változom, de nem ettől...kerek...szám...kereket szeretnék...családot...körharmónia...de nem bezárva...tiszta forma..harmónia...magammalvilággalszerelmemmelélettel...

sokat gondolkodtam, hogy majd számvetek...ez még hátravan...kell dolgoznom magammal...most úgy érzem úgy mint tréner...akkor könnyebb lesz és gyorsabb...merthogy még mindig türelmetlen...

mindenesetre a célt fentebb megfogalmaztam...




2013. június 1., szombat

...a ló az egy egyszerűen kezelhető állat...bezzeg a nyulak ......most nem tudom, hogy éheztetjük-e őket (ez szerintem kizárt), vagy ezek valami cirkuszi, kalapból szabaduló fajták...de rendre megszöknek a ketrecükből-mármint Franci 2 mittoménmilyen hibrid nyuszija...felettébb bosszantó, amikor az  egész szoba csupa bogyó....amitől rendre eldugul a porszívónk....bbbbrrrrr...

elmaradtak a kis bejegyzéseim...mással voltam elfoglalva, no meg munka is akad...van  amit élvezek...tanulnom kellene....talán télen..

...ismét, mint mindig a szabadság kérdése van előtérben....mármint szabadságot adni...

..olyan kevés őszinte visszajelzést kapunk az  életünk során...valahogy én kiprovokálom...előző... téli...még mindig a fejemben, amit Nóri tett elém..."hogy mit mondok okosságokat másoknak, előbb az én kis életemet rendezzem..."
...és...hát..nem oly régen...számomra fontos ember mondta, hogy önző vagyok, magamból indulok ki, mindent uralni akarok, meghatározom mások életét, és nem tudok szabadságot adni...nem becsülöm ami van, elégedetlen és türelmetlen vagyok, nem tudok annak örülni ami van, pedig az ajándék....no és hárítok..
...most kell egy kicsi idő..ezen elgondolkodom...


2013. május 8., szerda

"tavasz...fény...s máshasomlóugyekszíventalálhaablakotnyitok..."

...talán egy év is eltelt, hogy Ruli velünk él...otthonoson mozog bízik...deló...szabad...a napokban sokat hagytam Őket a kertben legelni...megszokták...éjjelt azt gondoltam,hogy a karámban tölti...hát nem...kell nekik aszabadélet...reggel  kinttaláltam...mindent széttörtek mit lehet...szabadságkell...


...lovak úgy mozognak a kertben mint máshol a kutyák, teraszon benéznek, szépen jönnek  mennek,  felnéznek ha mozgás van...
..áttörés...csajok is természetesen ebben...jönnek mennek... talán  csak Eszter nem...együtt...Franci kivitte a szárat és elkezdte vezetgetni  Rulit...ennyi...eljön mindennek  az ideje...

2013. május 1., szerda

néhány hete még árvíz és tél...most meg esti ruhabeszedésnél májusi cserebogarakkal találkozom...
máregyidejenemírokide...máshova írok...
az  elmúlt néhány hét viharosan telt...
...Liget most kezd elnyelni...egyre több estémet munkával  töltöm..és egyre többször ébredek fel éjjel, mert valami  gombóc van  a gyomromban a másnappal  kapcsolatban..vannak  programok amik annyira sablonosak...ezeket részben unom, részben próbálok mindig valami újat...kísérletezem...és vannak klasszak...jó kihívás...talán ezért még...egyre magányosabb harcos vagyok...nem szeretem...
ma hazafelé ismét" Benkeházának" jöttem...párás levegő, a hegy alig látszik...repceillat a levegőben...én kilégzek...merthogy nekem is kell...hogy mire hazaérek le tudjam tenni...
...sokat tanulok ismét életről...magamról...kapcsolódásról...van hogy tudok a mostban élni...ekkormindejó...
eztkellenefejbentartanom...

Néhánymunkafotó...





2013. április 7., vasárnap

..nehezen jön a tavasz..én már többször azt hittem, hogy itt a megújulás...ültettem virágot...tettem ki kerti  széket...de nem ettől lesz...egyre nehezebb a farmélet...az aranyáron vett széna 15 cm vízben áll..én a hátamon viszem be...remélem senki  nem lát ilyenkor...

...tegnap rég nem látott barátomvoltkollégám jött el...elhozta, és bemutatta a barátját...szép este volt...mindig megélem, hogy jó emberekkel való beszélgetés mennyit jelent...mennyi tudok adni és mennyit ad nekem...
felismerés...bátornak kell lenni...mert akkor jönnek  nagy csodák az életünkbe-nem én mondtam...
...meséltem a terveimről...nem röhögtek ki...

mindenem megvan...
van...hogy évekig tervezget az ember lánya szép képeket álmodik meg, amiben benne van minden vágya...és csak vár rá...és jön egy pillanat, egy ember, aki/ amikor minden eddig megálmodott vágyad megvalósul...sosem meséltél róla senkinek...és valaki  mégis megadja neked...

...most új vágyakálmok kellenek?

                                                             szűkszavúvarázsige

2013. április 1., hétfő

...csodajó itthon...csajok kacagva mesélnek az ágyamon ovis történeteket...én vasalok...
Eszterben vannak viharok, nagy kérdések...de jó úton halad...most együtt ülünk a tévé (!) előtt nézünk egy sokszor látott szerelmest...és mindketten ölünkben a gép...brrgáz...dejóegyütt...
...ma volt egy kiakadása vendégek előtt..azt hiszem, sok volt neki az ünnep körüli vendégsereg...de csodálatos dolog történt, Juci&Robi volt itt és elővettük a régi rajzait, és mindenkinek nagyon tetszettek...Eszter egyre jobban halad a szürke hülyepi...ság felé, nem szeretném... igyekszem jó példával  elöljárni, hogy ne tegye amit nem szeret, vagy amiben nem érzi jól magát...nyomásra választotta ezt az iskolát..és nem  tudom, hogy jó úton jár-e...szeretném, ha boldog lenne, mert azok az emberek veszik körül akiket szeret és akik szeretik...és azt csinálja amit szeret... nem kellett hozzá más csak megnézni néhány régi  rajzot, és talán Eszter újra magára talál...Jucitól újra rajzolni tanul...Robival...
én boldog vagyok...
..remélem, Ő is megtalálja az útját...sokat haladfejlődik, sok nehézsége van..és hát jönnek újak is...
 Húsvét...húsvét hétfő van...valahogy nem érzem...igyekeztem megtenni mindent a húsvétérzéshez...de valahogy belőlem  hiányzik valami...pedig...hagyomány kell (mert a csajok ezt viszik tovább..minél  kevesebbet adsz ők annál kevesebbet...ésígytovább...)... tavaszi virágok, dekoráció...sonkatojástorma...elrejtett csokik..keresés..közös csokimustra...





Nah... és persze megjött az új nyuszi..egész hejes...



2013. március 18., hétfő

...lassulok..mármint a bejegyzésekben...nem azért mert nem történik velemvelünk semmi...hanem épp azért...
Francinak nyuszija van...hát nyuszinak akkora ki.....tt ketrece van...nem  tudom mit csinál, akinek kisebb háza van...egész kedves darab...nincs is más baj...minthogy nem kalkuláltuk be Zsömi és Egyenlőrenyunyó együttélését...nem kis plusz energiát jelent...demegoldjukavarázsszó...
...van bennem valami nagy rendezzünk el mindent és rakjunk rendet és az maradjon is úgy...mert nem lesz  időm  szezonban, meg nem mozdulok ki  itthonról, mert lassan nem leszek itthon....tömbösítveélek...faszság...mindent akkor kell amikor......

..kicsit átragadt rám Eszter magányérzése...a március 15-ei hóhelyzet, és Jácint telefonja hozta ki belőlem...eszembe jutott, hogy kit hívnék fel, ha x órája egyedül ülnék a kocsimban hóviharbaétlenszomjanhalálrafagyva...
...engem szoktak felhívni..én szoktam segíteni...és hát a természet erőit ezen a télen én sokszorosan a bőrömön éreztem...utoljára csütörtökön éjjel és pénteken orvosoltam  a viharkárokat...tönkrement villanypásztort, eltört kaput megrongálódott tetőt...
...nem biztos, hogy akarom, hogy bárki is lássa, amint térdig sárban a hátamon hozomhúzom be a szénát, vagy épp a legnagyobb szélben próbálom az ellenszélben legalább átmenetileg összekalapálni a kaput, hogy a kutyáink, meg ne lógjanak...noh meg kisintimitásom megmaradjon...a szél  mindig kikapja a kezembőlrámlökireménytelen...

..olyan dologba kezdek ismét amihez nem értek...már jól jön...vezetőképzés...ráadásul alapkompetenciák hiányában...és megyek Salgótarjánba kicsit töltekezni csoportbanneveléshezközelebkerülni...brrr semmi kedvem kimozdulni...és én még utazni akarok...meg vándorcirkusz...brrrrrrrrrrrrrrrrrrr

Pál  Feri előadáson voltam...önértékeléstéma...én is elgondolkodtam...
végülisakivagyokénmeghatározása:  NŐŐŐŐŐŐ...
Már csak az a kérdés, hogy milyen...????????



2013. március 6., szerda

anyatigris...és pihepuha nyuszi...

..tegnap reggel egy gázolás szemtanui voltunk...egy bicajos kiscsajszit ütöttek el  a zebrán...félelmes erővel tört fel belőlem a féltés..Eszter szinte kiröhögött ahogy anyáztam a gázolóra, hogy ha a gyerekeimmel  csinálja ezt feltolom a falra és halálra verem..még én is elcsodálkoztam...honnan bennem ennyi ....düh...agresszió...ez valami apaszerep???
...Francinak remek ötlete támadt...szeretne egy nyuszit...értem én...én is hozzá bújnék valami kedves szeretnivaló...
...még hadakozom...persze teljességgel értem, hogy kell...de pont egy állat a lakásba...mondtam, hogy ne zsaroljon..mert azé ugye próbált...azt mondta nem zsarol...Ő csak alkut ajánl...alkut?

 
részlet a Megtört ölelésből...

...rossz nézni mások szenvedését..és nehéz nézni, ha egy barátod küzd az életben...

2013. március 1., péntek

....amikor a víz az úr...



...ez a tél megmutatta magát...még sosem kellett ennyi havat lapátolnom...remélem utoljára ezen a télen a múlt hétvégén...persze szeretem...alig, hogy ebből fellélegeztem...most 20-30 centi víz áll a kertemben a belvíz jóvoltából...csajoknak tetszik...mintha tavunk lenne...Franci szerint jól mutatna egy kis híd...brrr..no és az amúgy jelentéktelen alig 20 cm-es Kazár patak is másfél méterre duzzadt, és ki is öntött nem sokkal  lejjebb...gyanútlanul fogtam magam, hogy megnézem közelebbről..senki  nem  mondta, hogy ez nem olyan jó ötlet...
...amikor elfogynak a várások...
... az a jó élet nekem, ha mindig lehet valamit, vagy valakit várni...eddig elég jól csináltam...mindig kerítettem effélét...most valahogy egy pillanatra azt éreztem, hogy elfogytak...szörnyű érzés volt...Eszter is kb. ebben van...csak Ő nem nagyon talált új célokat...várásokat...
...ilyesmi akkor adódik amikor úgy "nincssemmikülönös"...vagyis nincs nagy gáz, krízis...olyan  kicsit sima egy pillanatra minden..noh nem kell aggódni...azé ennyire nem...sz.r a helyzet....
..elmúlt időben történt néhány szép dolog kicsiny életemben...bár elég nagy kuszaság van... pl...talán mondhatom Ruli  jobban van...de azért résen vagyok...akkor vagyok nyugodt ha virgonc..és Ő sosem az... mégiscsakegydepressziósintrovertló :)...noh és számomra kedves ember is megajándékozott néhány csodás pillanattal...isteni a közös főzés...és olyan jó érzés osztozni a sötétben etetésben még ha távolról egy cigivel figyel is...nem lehetek telhetetlen...no és munkaév is jól kezdődik...első gigamunka nagyonnagyon jól sikerült..én csak azt tudtam, hogy rohadt nyugodt vagyok, persze tudtam, hogy én ezt nem élvezem és ezért nem is vagyok kirobbanó, de összeségében  a 320 résztvevő, no és a cégvezetés mint megrendelő is nagyon elégedett volt...ma voltam egy záró megbeszélésen, ahol igazgató többször nyíltan dícsért főnököm előtt is...egész zavarba jöttem...bár én is éreztem, hogy szakmailag nagyon megalapozott voltam, megmutattan néhány problémát és lehetséges utat a számukra......jó...Eszternek meséltem erről, hogy érzem, hogy amit csinálok az nagyon megy nekem, és most könnyűszerrel tudtam a munkában a kollégáimat is segíteni...bár ezt nem élvezem...nem kihívás az  ilyen munka...igaz  Eszterrel azt is megbeszéltük, hogy attól, hogy én ebben  jó vagyok, és hát nem sokan vagyunk eleve outdoor trénerek az országban...attól még a pénztárcámban ehaviutolsótízezreslapul...és ez kis családom minden vagyona...írdésmond...
ami gáz... másrészről csodajó...felelőtlen, másrészről megalázó...szomorú... másrészről vidámságra ad okot...szóval akárhogy is de elmegy...és talán nem  is a pénz és megélhetés miatt, hanem  a büszkeségem miatt zavar..nah jó...csak egy kicsit...

...csajokhazaéertekteljesalétszám... jó...

egy barátom osztotta meg ezt ma...nekem tetszett...


A férfiak főleg bizalomra, feltétlen elfogadásra, pozitív megítélésre, csodálatra, helyeslésre és bátorításra vágynak.
A nők elsősorban gondoskodást, megértést, tiszteletet, hűséget, elismerést és megnyugtatást kérnek társuktól.
A feladat attól nehéz, hogy ki tudjuk-e találni, a szeretet milyen megnyilvánulására áhítozik éppen a társunk.

John Gray


...nos hát hölgyeim és Uraim  akkor bizalomra, feltétlen elfogadásra, pozitív megítélésre, csodálatra, helyeslésre és bátorításra, gondoskodásra, megértésre, tiszteletre, hűségre, elismerésre és megnyugtatásra fel!!!!



2013. február 19., kedd

...tavasz van...nekem...tavasz van...


...már sok apró jel van...én érzem...valahogy hangosabban csicseregnek a madarak, a virágok csak úgy törnek elő..énbennem valami zsezsgés megmozdult...és mintha ezt Ruli is érezné..mármint a tavaszt...kijött a "barlangjából"..és életjeleket mutat...még Árpást is elhajtja...ez már jó...ugrándozik...csodajó...

..kicsit talán összekuszálódtak a dolgaim...

...beteg vagyok, lázam van...nem szoktam...mindent meg tudok csinálni...ellátom a csajokat, állataimat, még dolgozom is...és mire bedőlök az ágyba... nem lenne rossz, ha valaki hozna egy teát ...dehát...

2013. február 16., szombat

...valahogy megnyugvás van bennem...nem akarok ebben a pillanatban semmit...nah jó igen...de most nem olyan nagy akarással..most valahogy tudok örülni annak ami van...
...a gyerekeim...hm..nincs nagy gáz...bár egyik nap Eszter arról beszélt, hogy magányos, és semmilyen az élete (ezt már rég mondom neki)...és azt mondta, hogy nem ártana, ha lenne velünk egy férfi...mert, és konkrétan ezt mondta,...olyan elesettek vagyunk...ez vajon mit jelent...nahéshabelegondolok...ki az aki ezt felvállalná...akármennyire is jófejek, szépek, kedvesek, ártatlanok, egyszerűen kezelhetők a csajok...
...ezek szerint velem van baj...én vagyok nehéz, gáz...nehezen kezelhető? nem jó szó...nem vagyok irányítható és mégis irányításra vágyom...Mikka mondta rólam...hogy nem vagyok átengedő...pedig szeretnék...tudom, hogy a bizalom az ügyem...nagyon kevés emberben bízom...köszönhetem ezt...
...amíg  viszont nem engedek közel, addig nem bízhatom...de ugye mivel átveszem a táncba hívást azzal, hogy én eldöntöm, hogy alkalmas e arra, hogy megbízzam benne...
..míg írom e sorokat közben hallgatom Joós Istvánt http://envagyok.info/podcast/2013-02-14_Ferfi-No-Szerelem_SzSz1.mp3
...épp erről beszél...beszélget ...párkapcsolat tánc...férfi választ, nő dönt..és ugyanarra zenére közösen táncolnak...
...velem ebben baj van...én választok...ettől  férfi megriad...elveszem a terétfeladatát..nem hagyok neki teret...Eszter is mondja, hogy félelmetesen erős és magabiztos, uraló, határozott vagyok...pedig nem akarok-hogy megengedhessem magamnak...elesett akarok lenni, mint ahogy szerinte vagyunk is...és nem akarok félni ebben az elesettségemben, mert az aki vezet a táncban...mindenen keresztül...ha kell embert öl értem...mi kell ehhez?...szerelem? szeretet?
...jól tudok embereket...férfiakat inspirálni...ezt kellene kapacitálnom...
...a félelem a azt hozza bennem...hogy sokkal visszafogottabb vagyok...és itt most vissza kell kapcsolnom az első  mondatomhoz... ettől valahogy megközelíthetőbb vagyok...ez érzékelhető a kapcsolataimban...valahogy ezt kellene megtartanom...


Talán ma először láttam élniakarás jeleit Rulin...bízom...

2013. február 12., kedd

...mert csodaszép...és nemes...

A 27 éves Mészöly Miklós 1949-ben ismerte meg a 24 éves Polcz Alaine-t. A képen ábrándozó fiatal lánynak tűnik, pedig akkor már elvált asszony, aki előzőleg évekig feküdt betegen. Súlyos fertőzéseket kapott az orosz katonáktól, akik 19 éves korában a fronton több tucatszor megerőszakolták. A betegségek szövődményeként soha nem lehetett gyereke. Mészöly a gyermektelenséggel magyarázta, hogy sokáig meséket írtak mind a ketten. Alaine gyermekpszichológusként játékterápiát dolgozott ki, ami nemzetközi hírűvé tette, később a halált és a gyászt kutatta. Közben, mellékesen, író lett ő is, regényben írta meg, amit a háborúban átélt. Nagyon erős szimbiózis volt köztük, de az 52 év alatt, ami együtt töltöttek, Mészöly sokszor lelépett, elköltözött az aktuális szeretőihez. Aztán hamar hazament, Alaine mindig visszafogadta. Amikor Mészöly meghalt, összeszedte a fiókjában hátramaradt szerelmes leveleket, megkereste az egykori szeretőket, és beszélgetett velük. Hogy nekik is könnyebb legyen, így mondta.

2013. február 11., hétfő

...az  ide írogatásnak vannak előnyei...pl visszaolvastam, és összeraktam mi is történik most velünk...velem és Rulival...
...doki...akié minden tiszteletem...végre kimondta, hogy Ruli szívbeteg...sok jel árulkodott, de nem is akartam hinni azt hiszem...és még talán némileg félre is vezettem a dokit tudatalatt...
...szerda éjjel óta talán ez az első megnyugvásos nap...kezdem elfogadni ami van...ami  persze nem jó...összeraktuk a sztorit...
...novemberben még meglépett Ruli  a szomszédban kialakított ideiglenes karámból...szépen vágtázott...azóta egyre fogy és alig mozog...olyan mint egy nyugger a derkón amikor lemegy 2 zsemléért a tologatható  keretével...első kólikának vélt rosszulléte december 3-án volt, amit még 2 kisebb követett...előtte már mikor öreg Indián barátom itt volt (november) megdöbbenve látta milyen dagadt a csánkja..persze ez már keringési problémára utaló jel volt...mint ahogy a nagy szőre is...igaz lehet a szőrét az Argentin származásra és a túl jóltartásra fogni...
...az allergiát és rossz táplálást már többször próbáltuk kólikával összefüggésbe hozni...de így utólag ezek szédülések és gyengeség volt, de eddig nem szuszogott...most viszont érezhetően tántorgott...elég félelmetes egy labilis jószág melletted...főleg éjjel...
...bezártam őket...Árpás a hős...alig eszik, hogy átengedjen minden finomat Rulinak...és hát a szerdai  lábraállást is részben neki  köszönhetjük, ott állt Ruli felett végig és az első  sikertelen összecsuklós felállás után amikor Ruli végleg elborult...már a fejét sem emelte fel...és talán félórát is telefonáltam...fogtam a szárat és vártam a csodát...Árpás elkezdte harapdálni a nyakát...mire Ruli  összeszedte minden erejét...én még ekkor is azt hittem, hogy kólika...járatni  akartam...de Ő meg sem akart mozdulni...napok óta Eszter szilveszterkor elcserélt kabátja helyett hazahozott pléddel ráeszkábálva közlekedik, él...sokat esznek...főzöm a lenmagot plusszban, ahogy indián mondja...
és várom  a csodát...
...reggelente rettegve megyek ki, hogy vajon mi vár rám...láthatólag lefekszik...a kabátja trágyás ebből látom...de mire kimegyek már áll...ebből következik, hogy fel tud állni...
dokit kértem, hogy ha nem venném észre hogy Rulit el kell engedni, akkor szóljon...persze minden erőmmel  azon vagyok, hogy éljen...de azért belémnyilal a gondolat, hogy mi van ha...
egyrészt meg kell  beszélnem Krisztiánnal, Ruli előző gazdájával...másrészt csak bizakodom, hogy elkerülhetem a hivatalos procedúrát és annak többszázezres költségét...persze, ha nem, akkor Esztert idézem, "hogy kell egy kibaszott nagy gödröt ásni, és az  ugye télen elég nehéz"...
...és hát az  is felmerült bennem, hogy nem akarok ló nélkül lenni, szóval  ha visszafogottan is, de elkezdtem csikókat nézegetni...csikót mert most született ergo egészséges...és hosszan velem tud maradni...
sokan csodálnak, sokan vádolnak...kevesen értenek és sokan  kétkednek...de nekem ez az utam...sokat sírtam az elmúlt napokban...ami már évek óta nem nagyon ment...sok sebet, félelmet bennem rejlő tüskét hoz felszínre és talán általa újraélve le tudom zárni...
...szóval az a tisztem, hogy Rulinak megadjak mindent amit lehet..és ne kérjek Tőle semmit....támogassam  amíg lehet...gondozzam és ápoljam...
Néhány barátom különösen tudatosan,  vagy észrevétlen, de a legjobbkor ad....figyelmet, támogatást, ölelést...
...köszönöm...

2013. február 7., csütörtök

...halál...

...engem már rég kerülget a kaszás....

...talán a tegnap éjjelemet elsőként Jucival osztottam meg, nem akartam mondani, Ő kérdezte...ez a beszélgetés által egyszerűbben megérteti mi is van-mintha beszélek róla..nagyon izgulok...nem tudok enni...ma nem tudtam figyelni a délutáni igen fontos megbeszélésen...és talán még egy ölelés is nagyon elkelnejólesnehiányzik még nekem is...

bemásolom...vágatlanul, talán nem haragszik...
  • Judit Nagy

    szia, küldtem neked egy kis zenét
  • Ibolya Kovács

    szia
    köszi, elég szar napom van, így jól jön
  • Judit Nagy

    mért van szar napod
    ?
  • Ibolya Kovács

    11 kor kimentem a rulihoz a sárban feküdt nem tudtam felhúzni
    jácint kijött nagy nehezen kicsit sétált kólikás
    3 ig voltunk kint vele
    és hát...
    félek hogy meghal
  • Judit Nagy

    hááát, a kólika nagy gáz náluk....
  • Ibolya Kovács

    igen tudom
    képben vagyok
    meg dokivaL IS BESZÉLEK TELÓN
    szó szerint gáz
  • Judit Nagy

    lehet, hogy el kell engedned.....
  • Ibolya Kovács

    nem
    nem ezért van velem
    gondoltam rá
    de van még esélye
  • Judit Nagy

    lehet, hogy valamire így akar megtanítani...
  • Ibolya Kovács

    tudom h mit dolgozok fel vele
    a 2000 karambol és az abból jövő pánikbetegséggemmel összefügg
    én még nem vagyok kész rá
    és hát hiszekk a csodákban
    még éltetem
  • Judit Nagy

    de ő most nagyon szenved és lehet, hogy valahol azt szeretné, ha engednéd, hogy menjen
    ez egy kicsit olyan, mint az életed, ne görcsölj!
    ne ragaszkodjál görcsösen valamihez
  • Ibolya Kovács

    nem tehetem meg h nem segítek neki
  • Judit Nagy

    de már nagyon sokat segítettél neki és ezt ő is tudja
  • Ibolya Kovács

    egyik oldalról lehet h hozzám jött meghalni, de másik oldalról lehet h hozzám jött élni
    és amiíg ezt nem tudom biztosan
    addig nem tehetek mást mint támogatom lelkesítem ha kell eszek helyette vagy járok helyette
    még van bennem erő és hiszek a csodában
    én nem adom fel
    addig amíg látom h ő nem
    ha nem érteném a jeleit arra ott a doki és ő elég racionális ahhoz h segítsen ebben
    éjjel beszéltem vele de pesten van
    reggel ő hívott
    kevés emberek egyike akiben bízom
    ő nem egy ember akit talán megértesz aki ha kell elmondja h meg akar hallni
    figyelem és segítem...ez a tisztem
  • Judit Nagy

    de tudja érztetni, ha már elfogyott az ereje
  • Ibolya Kovács

    figyelek rá
    éjjel felállítottam a halálból
    nem tudom h megy e ez mégegyszer
...szóval nem vagyunk valami nagy formában...
..én  most ebbe teszem a lelkem...mindenki máshogy...van aki köt, van aki kopjafát farag...én lovat állítok talpra a térdig érő sárból éjjelente...de van jó hír is...sikerült kikönyörögnöm, nah jó nem könyörögtem, de őszintén elmeséltem mi a helyzet Rulival, és így a pasi ha aranyáron is, de eladta a szénát nekem...már csak el kell hozni...majd tartok rá toborzást...
nem tudom mi van bennem...gondolkodtam milyen megfelelés..kinek bizonyítás...hogy Rulit éltetem...de talán nem erről van szó...hanem hát a halál..nincs halálfélelmem félre ne értsétek...csak benne van  a mondat, a fejembe amit Juci írt...de én még azt olvasom ki ebből hogy azt kell megtanulnom, hogy  küzdeni kell, és nem azt hogy ne vállalkozzam lehetetlenekre...meghogyengedjekel..
..tegnap eszembe jutott az a mondat, amit Krisztián-Ruli előző gazdája mondott amikor elhoztam...hogy Ő nem bírja végignézni, hogy majd valaha meghal...de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy nekem adja mert ez nekem...

szóval megvagyunk...remélem legközelebb már nem agrárhírekkel jövök..

..és egyébként megfigyeletem magamon a magány vagynemtudommicsoda jeleit...magamról beszélek másoknakésittis..irtó nagy gázzz...
:)