indiánnyár...imádom...és néhány napja magamat is...békét kötöttünk...
ezennel tudatom veletek, hogy a H.Ő.S.A.M.A.Z.O.N.N.Ő nincs többé...

vagyok...csak  egyszerűen NŐ...
...reggel nyújtózkodvakócosanébredő...lovakhoz harmatósfűbenmezítlábkifutó...otthonátimádóotthontteremtő...melegtűzhelyt életbentartó...gondoskodó...gyermekeit oltalmazó...és példávalelöljárónő (legutóbb egy biztonságiőrrel...mitöbb kettővel csendben viaskodó...majd akkor leszállok, ha én szeretnék...tanítva ezzel a Sárának, hogy csak az legyen ami NEKED, vagyis magadnak JÓ) melegségetszépségetmindenbenhozóésfelfedező...megértő és csendbenhallgató...csodás felismeréseket tevő..és értő füleknek közre is adó...néha támasza gyengéknek...és mintát mutató...erőtadó...különöscsodásmódonmásoknehézségétmegérző...megvilágítófény
munkájábanörökkiváncsi...állandóanfelfedeznivágyó...adrenalinnaljátszó...alaposmindenrefigyelő...sokötlettelmegáldotttapasztaltnő...
olykorelfáradó fűbencsendbenkifekvő...vagycsakbálárólnaplementétnézőcsendbenkönnyező...
érzékeny.....sokszorlázadónéhaárralszembemenőnő...
magátölelésbenátadóférfijátéltetőérzékinő vagyok.

fáradtanmunkábamenő

Sárávalkarneválonszelfiző

irodábangondterheltenülő

napbansütkérezővezetésközbenszelfiző

gombaszedőrilexbemenekülő

...off...

minthamagamatlátnám  Peteágiék szomszédságában lőttem...

...ki találta már' az ki, hogy boldog békeidők?...

...valamiért nekem és még néhány embernek a környezetemben kellllllazadrenalin..
...tudtátok, hogy többek között...mire jó az adrenalin...fájdalomcsillapító...
...akinekkellazadrenalinannakfájdalmatkellcsillapítania?

nos...csütörtökön még hullazéróramerült'emberésmindenundorraküzdőmorcosfenevad ...péntek estére...amikor utoljára gurultam be ezen a nyáron a táborba este... hiánnyaléssírássalküzdőgyengenőisésperszeemberakifigyelnipróbálmásokraésgondoskodószeretiamunkájátmertlételem...

...mindig ez van...elvonási tünetek és teljes kimerültség egyszerre...elmúlik

...előző tábornak vannak hozadékai, vagyis inkább "maradványai"...a hételejénmindenap voltam a Gencsi otthonban, szerdán Elvittem Gyurit a gencsiotthonos gyerekeket támogató angyalcsoport atyját ki a sziklafalhoz nézze meg a tábort.. és a kölyköket...sokat beszéltünk segítésről...támogatásról...LilivelFelivel minden nap beszélek...kicsit...
.eső...mindig esik...ez a hét erről szólt...meg is látszik a Rábán...még rendőrök is jöttek, hogy nehogy kenuzni merjünk...milyen figyelmesek...mintha magamtól nem tudnám...asszem elég lecke volt a tavaszi  kenumentő vízalászorulós szitu...
nah szóval  segítés...azt kicsit..vagy félig nem lehet...illetve igazából egyáltalán  nem lehet...lehet beszélgetni...erőt adni...és mintát...meg kell kell  tanítanom  a csajokat beszélgetni  tisztán őszintén...

...végre úgy éreztem, hogy van mit tenni és dolgozom...csodáscsütörtök...eső ömlik...a kölykökre még ebredezés közben találtam az esőbeállóban, mint a heringek  a dobozban...minden nyirkos...mindenük elázott...szállítmányozás..előbb vizeshálózsákok, majd kölykök...egy csökkentértelmű medvebocs-Tibike Toronyból...vagyis Őriből enyhén gnom fejjel...11 éves, de kábé olyan magas mint Sára 5 évesen...kezdetben nem vala közös témánk...németbe...meg euró mennyi...meg ilyesmi...én csak álmosan pislogtam...de amikor megpillantotta a felhőket, amik olyan elérhetőnek tűnő magasságban voltak...teljesen  kivirágzott és hosszasan mesélni kezdett az eső keletkezéséről, meg a szélrrrrről...csudafigura...én csak  hallgattam, illetve próbáltam néhány fotót lőni a kocsiból a pamacsokról...következő kanyarral Vivit vittem a táborba,  akit meghívtam egy sütire, és ez lett a veszte...a terheléstől...nomeg a nemevéstől  teljesen  rosszul lett, gyenge volt , remegett, alig találtuk a pulzusát...szédült... csak jóval később derült ki este...ringatózva a függőágyban, hogy nem  zár rendesen  a billentyűje...jahhhhh...így ár mindent értek...azt mondja, hogy azért mert az  anyja szétdrogozta magát amikor szoptatta...fasza...

hiányzik az alkotás...illetve kell  valami  elvonulósszar...Sárával halomra vettük a gyöngyöket...nekemistetszőcucc...

...a csikó tegnap segberugott...asszem ezt kell értenem...ez a figyelj már rám...illetve kezdek  bátorodni...gyere játszunk...szóval több figyelem kell odahaza--> meglesz...egyenlőre néhány hulllllafáradtszelfiBodzával :)

téllegmilyenkunfejemvan

...csak épphogy szösszenetek...
úgy érzem  magam, mint amikor szédülsz, éhségtől, vagy épp alkoholtól...de közben gyenge is vagy...ne izguljatok...fáradt vagyok...kellmostkisrelax...ma este még gombázni is elmentem a sötétben...ééééés ami meglepő...találtam egy csomó vargányát... :)
ez  a hét olyan volt mint egy nyári  vihar...és huss...mintha itt se lett volna...
mintha ma reggel raktam volna fel a csajokat a vonatara...elküldtem vonatpostával a kisszüleimhez az alföldre Őket... kivételesen korábban odaértünk az állomásra...és volt időm...néhány percre nézni őket...és valahogy kívülről láttam őket...
szépekokosakkedvesek...jólvannak...J.Ó.L.V.A.N.N.A.K...dejó...

szerdán Zoelekék voltak nállunkakisvidékiidillben, Lidivellovaznikezdünk..
... elmentünk öreg Indián barátomhoz is...aki épp  ménesegyesítésben volt...csodás élmény...Zoéék annyira szépen voltak nálunk...mintha otthon lennék...felfedezés a VÁRÁS...én mindig várok...
Zoé! a téma adott..kis türelem... :)...dolgom van a várással...

a Ligetben  Bori távozása után káosz...régen ültem lehajtott fejjel végig értekezletet...nem tudtam mit mondani neki, csak hallgattam a kritikákat, és magamban azt gondoltam, hogy igaza van,  nem rólam, vagy az  én munkámról, munkaterületemről van szó,  hanem  a ligetről és szellemiségéről...a keretről, ami  engem is körülvesz...amit egy ideje nem kontrolálok..mer'nemtudok...néha azonosulni sem...
..ekkor már megszületett a gondolat, hogy nagyon sok mindenben változtatnom kell...mint vezető...vissza kell vennem a kontrolt egykétdologban, és újrakelltanítanom...többkellbelőlem...a teljesjelenlétemből, vagyis csak ezt gondolom...

ezt tetézte a szerdai nap...amikor 1,5 óra alatt 3 szülő
akarta hazavinni a gyerkőcét a táborból...
valamit rosszul csinálunk? táborilag az egész hét zizi volt...nekem kicsit sok volt a kollégáim szigora-bár nem mondtam...sátorrend, büntetés...én másmilyen táborról gondolkodom a fejemben...és ez  a dolog felszínre is hozta...
...elkezdődött a szülők iskolája...persze kérdés az ,hogy feladatomtisztemjogom van-e elmondani amit látokgondolok...abban a helyzetben amikor valami kiveri  a biztosítékom...akkor nem gondolkodom...mondom...ilyen  pl...ha szülő aki épp  megmutatta mennyirefaszán csinálja a fenenagyszülőségét hepajozik főleg utólag, hogy nem mondtuk, hogy intézetis gyerekekkel fog táborozni  a gyerkőce...gondoltam  magamban...hogy igazán sokat tanulhat tőlük...főleg, ha nem ment volna idő  előtt haza...

a héten a kurválkodás minden hozadékát éreztem...a multimegagigatáborozás...9 hét alatt 13 tábor...többszáznyi gyerek...millionyipillanat...ibibabaelfáradt...mostvanazhogymégkikelltartani...persze ezernyi tapasztalat, amit majd felhasználok...amikor újra lesz...lesz kedvem táborozni...elvileg ezt az őszi szünetre tervezem...sokatnagyonsokattanultam...most arra kell  figyelnem, hogy mindet időben reagáljak le...ne fényévek múlva,amikor már nem is érdemes...

...Szóvalnagykérdés, hogy amit csinálok azt jól csinálom-e...vannak visszajelzések...és persze nincs idő megállni ...1-2 órája kezdődött a lifecamp...32 kölyök ebből 13 állami  gondoskodásból...nohésatöbbi...

...tegnap Brigi volt nálam...kétóra beszélgetés után elaludtam...elaludtam otthon miközben  vendégem volt...klassz....

...a hét megajándékozott néhány csodás órával...hálával tartozom érte...

és amikor már semmi  nem ment akkor maradt az erdő...méhhhgjó, hogy van  vargánya...

égi ajándék...eső...özönvíz...áradás...harmat...pára...csodaszépegyüttéleniatermészettel nekem nagyon megy...
amikor hömpölyög le a sáros eső a hegyről kis köveket görgetve, vagy habzik a beton az esőcseppektől, amikor az ablaktörlőd már nem bírja el, és te semmit nem látsz... amikor érzed ahogyan a forró testedet egyre lehűti az ömlő eső, vagy éppen hogy csak megpihennek a bőrödön a kis vízcseppgolyócskák...amikor már mindened vizes, vagy épp a Pinkában úszol, és hallod hogy épp sms-t kapsz...és hol is van a telód...vagy örömtáncos esőbenfutással  próbálkozol...és másról nem is beszélek...

A junior csodás égszakadása annyi szép nemvárt csodás pillanatot (lehetőséget) hozott..heringpary, segélyszállás...új útvonal..

olyan párás minden hetek óta, előző évben két junioron voltunk úton (dehiányzik), akkor és az előző években is tapasztaltam, hogy az augusztus párás...minden reggelre elázott a hálózsákom...idén valahogy ez  jóval korábban már így volt...állandó a nejlonnal takarózás,akkor persze meg alatta párásodsz szóval...

esti pára húzódik  a házunk előtti rétre

...riadtan nézem, hogy másoknak mennyire nem megy az esőben bármi...pedig olyan csodás...

...szokatlanul sok eső...családi tábor van...egyik nap bicajtúrán kapta el őket...mivel  egykétéves kis csöppök is voltak...kocsival eléjük mentem...Adél! az esőtől  nem kell félni!

                                                                                                                                                                           ...tegnap PeteÁgiékhoz ugrottam be két hete Gyöngyösfaluba költöztek egy csodaszép húszas években épült nagygazdakulák házába...jó volt találkozni ÁgivalLilivel, de engem leginkább a ház tartott zsongásban...őrület mennyire hat rám egy régi ház, aminek  lelketörténete van...hogy épp hol  bújtatták a gazdádt brr.  vagy mennyi  munka volt itt, ha ekkora a kamra és ennyi az istálló, bent makulátlan fehér falak, tisztaság minden szinten és szempontból...csodás látni a kezdetet...belém is nyilaltak az érzések amikoramilyen is voltam amikor ezt (mostani) a házat vettem...szeretnék majd még...újat mármint nekem egyébként régit, patinásat...kis finom apró részletekkel, sajnálom, hogy amik ebben  a házban voltak  finomságokaprórészletek, azt mi mind sterilizáltuk...nem az én kedvemért hozzáteszem...

szóvalcsodás...szép Ági! 

imádomarégiajtókatkulcsokat

finomaprórészletekgitárral ...fotózom...Ági kérdezi: eltegyem ?   :))))

...tegnap Sárával dolgoztunkbandáztunk..annyit nevet...és persze én is...voltunk Áginál, Juciéknál...kicsit Ligetben...no és autókereskedésbenkocsitveszünk... hát ez csodás volt...Sára szerint jó a régi..Ő már úgy megszokta...illetve mindegy milyen csak piros legyen...jah és roppant nem mindegy, hogy milyen  az ajtónyitója :)

...útközben szalmabálák..még mindig keveri...próbálom megtanítani., hogy az egyik az étel, a másik  az ágynemű....erre Ő...akkor az olyan mintha egy pirítóssal takaróznánk? és megennénk a paplant?...szeretem