...csak épphogy szösszenetek...
úgy érzem  magam, mint amikor szédülsz, éhségtől, vagy épp alkoholtól...de közben gyenge is vagy...ne izguljatok...fáradt vagyok...kellmostkisrelax...ma este még gombázni is elmentem a sötétben...ééééés ami meglepő...találtam egy csomó vargányát... :)
ez  a hét olyan volt mint egy nyári  vihar...és huss...mintha itt se lett volna...
mintha ma reggel raktam volna fel a csajokat a vonatara...elküldtem vonatpostával a kisszüleimhez az alföldre Őket... kivételesen korábban odaértünk az állomásra...és volt időm...néhány percre nézni őket...és valahogy kívülről láttam őket...
szépekokosakkedvesek...jólvannak...J.Ó.L.V.A.N.N.A.K...dejó...

szerdán Zoelekék voltak nállunkakisvidékiidillben, Lidivellovaznikezdünk..
... elmentünk öreg Indián barátomhoz is...aki épp  ménesegyesítésben volt...csodás élmény...Zoéék annyira szépen voltak nálunk...mintha otthon lennék...felfedezés a VÁRÁS...én mindig várok...
Zoé! a téma adott..kis türelem... :)...dolgom van a várással...

a Ligetben  Bori távozása után káosz...régen ültem lehajtott fejjel végig értekezletet...nem tudtam mit mondani neki, csak hallgattam a kritikákat, és magamban azt gondoltam, hogy igaza van,  nem rólam, vagy az  én munkámról, munkaterületemről van szó,  hanem  a ligetről és szellemiségéről...a keretről, ami  engem is körülvesz...amit egy ideje nem kontrolálok..mer'nemtudok...néha azonosulni sem...
..ekkor már megszületett a gondolat, hogy nagyon sok mindenben változtatnom kell...mint vezető...vissza kell vennem a kontrolt egykétdologban, és újrakelltanítanom...többkellbelőlem...a teljesjelenlétemből, vagyis csak ezt gondolom...

ezt tetézte a szerdai nap...amikor 1,5 óra alatt 3 szülő
akarta hazavinni a gyerkőcét a táborból...
valamit rosszul csinálunk? táborilag az egész hét zizi volt...nekem kicsit sok volt a kollégáim szigora-bár nem mondtam...sátorrend, büntetés...én másmilyen táborról gondolkodom a fejemben...és ez  a dolog felszínre is hozta...
...elkezdődött a szülők iskolája...persze kérdés az ,hogy feladatomtisztemjogom van-e elmondani amit látokgondolok...abban a helyzetben amikor valami kiveri  a biztosítékom...akkor nem gondolkodom...mondom...ilyen  pl...ha szülő aki épp  megmutatta mennyirefaszán csinálja a fenenagyszülőségét hepajozik főleg utólag, hogy nem mondtuk, hogy intézetis gyerekekkel fog táborozni  a gyerkőce...gondoltam  magamban...hogy igazán sokat tanulhat tőlük...főleg, ha nem ment volna idő  előtt haza...

a héten a kurválkodás minden hozadékát éreztem...a multimegagigatáborozás...9 hét alatt 13 tábor...többszáznyi gyerek...millionyipillanat...ibibabaelfáradt...mostvanazhogymégkikelltartani...persze ezernyi tapasztalat, amit majd felhasználok...amikor újra lesz...lesz kedvem táborozni...elvileg ezt az őszi szünetre tervezem...sokatnagyonsokattanultam...most arra kell  figyelnem, hogy mindet időben reagáljak le...ne fényévek múlva,amikor már nem is érdemes...

...Szóvalnagykérdés, hogy amit csinálok azt jól csinálom-e...vannak visszajelzések...és persze nincs idő megállni ...1-2 órája kezdődött a lifecamp...32 kölyök ebből 13 állami  gondoskodásból...nohésatöbbi...

...tegnap Brigi volt nálam...kétóra beszélgetés után elaludtam...elaludtam otthon miközben  vendégem volt...klassz....

...a hét megajándékozott néhány csodás órával...hálával tartozom érte...

és amikor már semmi  nem ment akkor maradt az erdő...méhhhgjó, hogy van  vargánya...