vagyok aki vagyok..tisztán önmagamban állok a világban...nagyapám unokája, szüleim gyermeke, gye

2016. április 23., szombat

érzések

vannak időszakok, amikor sűrűsödés van...hetekig állóvíz...és aztán látszólag nem történik semmi, vagy legalábbis semmi különös...és talán nem is látható...mert belül van...benned van éppen valami tavaszi vihar

...ma ismét Nógrádba... más világ...aranykalászos gazda lettem, meg van "valami traktorvezetői engedélyem" is vagymi...

...ritkán van, hogy kiakadok, biztos a hajnali 2:30-as kelés nem tett jót, de már másodszor mentünk be Hollókőre..és vazze!!! egy csöppnyi faluban parkolóautómaták vannak...tömeg, ami teljesen elrettent...nem akarnék nemzetiskedni, népnemzetiskedni meg végképp, a politikához továbbra sincs semmi közöm...de felbosszant, hogy kishazánk értékeit csak úgy tudnám megnézni, hogy pénzhajhász, turistavadász egyébként őket a fenébekívánó egyszerű nógrádi parasztok (mostmár mondhatom én is az vagyok) sarcain átverekedem magam...hát nem...mitöbbzavarésfelháborít...van valami ami szép értékes eredeti, és emberek egyből pénzt akarnak belőle csinálni...kurva kurválkodás

...hazafelé bementünk az IKej'ába..régebben ez teljesen lázba hozott...maga volta az extázis...ma útban oda, át a nyüzsgővároson, már rosszul éreztem magam...szédültem-szédítő bűnös város, ott pedig teljes kiábrándulás...zavartak az emberek, a mérhetetlen pénzköltés...1-2 éve még örültem volna a bárminek, csak az IKEÁból legyen...most pedig úgy értékeltem, hogy nem kell semmi, egyrészt nincs rá szükségem...másrészt vitathatatlanul praktikus...DE a sok ember láttán mérhetetlenül zavarni kezdett a tucatnyiság...hogy látom, hogy mindenki/nek ugyanolyan...

abbahagyom a nyünnyögést, idénre ennyi elég

hazaértem, jó itthon, végre esik, és már hetekhónapok óta nem éreztem eeeeennyire, hogy ÉLEK....lovakat etetni esőben, szénát takarni...bőrigázni...végre

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése