nos...nem az  első...sokadik nekiindulás...volt tiszavirág életű...volt ami csak egy valakinek - az emberemnek szólt...most talán végre egy emberes/asszonyos sikeredik..egyrészt mert vannak néhányan akik olvasnának, másrészt mert van, hogy írnék...(sokat beszélek...néha írnék...bár öreg indián barátom szerint, inkább csendbe kellene maradnom...)

..szóval üdv magamnak..és persze Neked olvasó!

Előre szólok, hogy szeretem a félbehagyott mondatokat...és nem ismerem a vesszőt.. 

Egy kedvenc