2016. május 29., vasárnap

Az élet nem öncélú, legalább ne árts!


Hetek óta a honlapom írásával vagyok elfoglalva, nem nagyon megy írni  magamról, írni valamiről amit csinálok....legalábbis egyszerűen nem...pedig próbálom a lehető legemberibbre, hogy ne legyen okoskodóantudományos...mert erre még mindig hajlamom van, gondolom némi megfelelésből...

Gondolkodom azon is, hogy ez a vállalkozósdi visszalépés az én utamon, de be kellett látnom, hogy valamennyi pénzt kell keresnem, mert felelősséggel tartozom a gyerekeimért, és még mindig ez a legegyszerűbb módja, hogy a lehető legkevesebbet töltsek munkával...a cél, heti két nap

...közben kaptam némi visszajelzést, hogy nincs energiám, vagymi... vagyis a nőiek nem pörögnek valami fényesen, és úgy tűnök, mintha nem is élnék....hetek óta ezen gondolkodom, hogy ez tényleg így van, vagy csak azt tükrözöm, aki mondja?



az elmúlt hetekben többször voltam az Őrségben, és egy véletlen folytán eljutottam oda...ahova már rég készültem, meglátogattam Bertéket, és nagy örömömre Bot is ott találtam. Bo...Gecse Balázs (https://vimeo.com/67085404)


a vele való beszélgetése, erősítettek meg,...
mert az utóbbi időben néhányszor elveszítettem a fonalamat, vagy ömMAGo(a)mat...ki is vagyok, és mi  a dolgom ebben a világban

nos...

Vándor vagyok...és híd...

Híd emberek és a természet között.







Örömmel hallgattam felelősségről Balázst...akinek az állatain és magán kívül talán nincs másra gondja látszólag...miközben pedig minta, ahogyan él...hogy milyen figyelemmel és mélységgel vesz részt az ÉLETben, hogy olyan apró részletekre is van figyelme, mint pl., hogy nem eszik húst, mert az erőszakkal elhalálozott állatok...
tanít a létezése...ha segíteni nem tudsz, legalább ne árts!








Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése