vagyok aki vagyok..tisztán önmagamban állok a világban...nagyapám unokája, szüleim gyermeke, gye

2013. február 12., kedd

...mert csodaszép...és nemes...

A 27 éves Mészöly Miklós 1949-ben ismerte meg a 24 éves Polcz Alaine-t. A képen ábrándozó fiatal lánynak tűnik, pedig akkor már elvált asszony, aki előzőleg évekig feküdt betegen. Súlyos fertőzéseket kapott az orosz katonáktól, akik 19 éves korában a fronton több tucatszor megerőszakolták. A betegségek szövődményeként soha nem lehetett gyereke. Mészöly a gyermektelenséggel magyarázta, hogy sokáig meséket írtak mind a ketten. Alaine gyermekpszichológusként játékterápiát dolgozott ki, ami nemzetközi hírűvé tette, később a halált és a gyászt kutatta. Közben, mellékesen, író lett ő is, regényben írta meg, amit a háborúban átélt. Nagyon erős szimbiózis volt köztük, de az 52 év alatt, ami együtt töltöttek, Mészöly sokszor lelépett, elköltözött az aktuális szeretőihez. Aztán hamar hazament, Alaine mindig visszafogadta. Amikor Mészöly meghalt, összeszedte a fiókjában hátramaradt szerelmes leveleket, megkereste az egykori szeretőket, és beszélgetett velük. Hogy nekik is könnyebb legyen, így mondta.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése