...nagy dolgok történnek...

...éves csúcsesemény a naptárban...juniorcamp

6 nap úton, 5 éj a szabadban...sok sok km szárazon és vízen...idén kenu a Pinkán...szeretem

kölykök sokan már a barátaim, visszatérők, mindent tudnak, nincsenek elvárásaik, jó  együtt...menetelnek...nevetnek, élnek...abarátaimkisvidékiéletébebelesimulnak...

meghatározó élmények...esti szürkületben gázolni a semmi felé ...majd mint a mesében elénk tárul az  aznapi szállás...egy öreg malom udvarán...pihe puha pázsit, csend...közös szuszogás...és a malom körülölel...még mindig bennem él, hogy szeretnék egy vízimalmot...igaz kicsit elnyomva...de

...Andráséknál, és Zsuzsinál észrevétlenbelesimulós lét...mintha mindig ott élnénk...

...-Dozmat...már a megérkezés is csodás...ekkora búzatáblát életemben nem láttam...nemhogy meneteltembennesokadmagammal...

2  nevelőotthonos gencsikölyköt húzunk' az úton...magunkkal...türelempróbáló...nehézértenemértenünkhogyvalakinekilycsekélyagyavan... nemtehetnek róla...

srácok neve... már jóelőre a bejelentkezésüknél gyanús volt nekem...felettébb...hisz Lau épp nemrég mesééltkendventdöncijecsaládjáról...belémnyilalt már akkor az azonosság és a a kérdés...ami  a vacsoránál rögvest ki is derült...egy elejtett félmondatból...Dani a srácok féltestvére...közös az  apukájuk...aki 2 éve meghalt...megállt a levegő eben a pillanatban...

nagy dolgok történnek...esküvő...lovas barátaimmal, és Cicával...és meghívásmeglepetésutazáserdélybe...

biztonság...a természet az én templomom...csendesség

...táborozunk...

...igyekszem eleget aludni...magamra és másokra figyelni...

...meghatározó élmény...szombaton kenuzni voltunk  a Pinkán...tudtam, hogy szép lesz...de nemvárt csoda...
...indiánnalésjácinttal voltam...akikismernekelfogadnakegyszerűentermészetesen...tudtam figyelni...elengedni  időtgondot...jó  volt a vízen..olyan sima volt minden...volthogynevettünk-főlegegymáson, volt hogy csendben voltunk, próbálgattuk magunkat...egész  nap egy kenuba zárva...Andrásékhoz ugrottunk csak be...Jácintnak ismét találtunk egy házat...olyan jó volt szerettem ezt a napot, nem akartam semmit csak pont azt ami van...tudtam utas lenni, indián nemvezetni, jácintújszerepben
...még kicsit nő is voltam...gyengefélelmeitelőhozónő...indián persze helyretett..és én is meglepődtem magamon...de jól esett...
...volt egy szakasz...amikor megállt a levegő...még sosem éreztem ezt...a kenu siklott a vízen és mérhetetlen csend volt...jégmadarak  suhantak  a víz felett...mi  előrehajolva engedtük bele magunkat...érzékenyítő pillanat...kijött a könnyem...

...szeretnémideelvinniakifontosnekem...

...már egy jóideje magammal vagyok elfoglalva...elveszítettem a saját fonalam...
...kedves Barátaim elnézést érte...kevés a jelenlétem, figyelmem Rátok...mert most magamra kell...

..no és persze ezzel a héttel elkezdődtek a táborok...a kezdeti feszültségek épp hanyatlanak (bárezéppháromemberesfeladatszakaszéletemben) bennem munka miatt...azt gondolom elég lazán tudom tartani a gyeplőt... (van bizalmam)
...apropó...kispónikkal, akik most a ligetben élnek...fogatoztunk a múlt héten...a varázsszó ott is a dőlj hátra (vagyis lazán legyéltartsd a gyeplőt...nem kell mindent uralni)

...még nem volt ilyen év, hogy ennyire összemosódnának a munkáim, régebben tréningek lecsengtek, mire táborok elkezdődtek...most nem...így meg kell osztani a figyelmemet...nehéz...no és eleve nem a munka van fókuszban...
...hanem én...
...rég fejlődtem ennyit...látszólag teljesen bezártam...nem engedek senkit sem közel, csak a kedvesemet engedném...
..most azt érzem tudok gazdálkodni a mindenemmel..igyekszem eleget aludni...és az agyam eleve magamon pörög...több okból...
miután néhány hete csak a kapcsolat...mint létforma tart gondolkodásban...elfogadás, másikból kiindulás...meglepődve tapasztaltam tegnap, hogy munkában mennyire megy ez nekem...és éles volt a felismerés, hogy magánéletben miért vagyok ennyire uralkodó...önző...hősamazon...és hogy miért nem váltok az odaadóoadafigyelő nőre...

véletlen...kb. fél éve egy barátnőm mesélte, hogy tesója asztrológiával foglalkozik...megadtam akkor az adataimat, de minthogy régesrég elfeledtem...nem volt e téma felszínen, és nem is nagyon van  fókuszban nálam...lényeg...tegnap  felhívott...hosszan beszéltünk...hogy figyeljek  magamra, mert nagy változásokon megyek keresztül...igen, mondtam neki, hogy megélem...már egy ideje csak ezzel  tudok foglalkozni...

negyven..
...holnapután...nemfontos...és mégis...változom, de nem ettől...kerek...szám...kereket szeretnék...családot...körharmónia...de nem bezárva...tiszta forma..harmónia...magammalvilággalszerelmemmelélettel...

sokat gondolkodtam, hogy majd számvetek...ez még hátravan...kell dolgoznom magammal...most úgy érzem úgy mint tréner...akkor könnyebb lesz és gyorsabb...merthogy még mindig türelmetlen...

mindenesetre a célt fentebb megfogalmaztam...

...a ló az egy egyszerűen kezelhető állat...bezzeg a nyulak ......most nem tudom, hogy éheztetjük-e őket (ez szerintem kizárt), vagy ezek valami cirkuszi, kalapból szabaduló fajták...de rendre megszöknek a ketrecükből-mármint Franci 2 mittoménmilyen hibrid nyuszija...felettébb bosszantó, amikor az  egész szoba csupa bogyó....amitől rendre eldugul a porszívónk....bbbbrrrrr...

elmaradtak a kis bejegyzéseim...mással voltam elfoglalva, no meg munka is akad...van  amit élvezek...tanulnom kellene....talán télen..

...ismét, mint mindig a szabadság kérdése van előtérben....mármint szabadságot adni...

..olyan kevés őszinte visszajelzést kapunk az  életünk során...valahogy én kiprovokálom...előző... téli...még mindig a fejemben, amit Nóri tett elém..."hogy mit mondok okosságokat másoknak, előbb az én kis életemet rendezzem..."
...és...hát..nem oly régen...számomra fontos ember mondta, hogy önző vagyok, magamból indulok ki, mindent uralni akarok, meghatározom mások életét, és nem tudok szabadságot adni...nem becsülöm ami van, elégedetlen és türelmetlen vagyok, nem tudok annak örülni ami van, pedig az ajándék....no és hárítok..
...most kell egy kicsi idő..ezen elgondolkodom...

"tavasz...fény...s máshasomlóugyekszíventalálhaablakotnyitok..."

...talán egy év is eltelt, hogy Ruli velünk él...otthonoson mozog bízik...deló...szabad...a napokban sokat hagytam Őket a kertben legelni...megszokták...éjjelt azt gondoltam,hogy a karámban tölti...hát nem...kell nekik aszabadélet...reggel  kinttaláltam...mindent széttörtek mit lehet...szabadságkell...

...lovak úgy mozognak a kertben mint máshol a kutyák, teraszon benéznek, szépen jönnek  mennek,  felnéznek ha mozgás van...
..áttörés...csajok is természetesen ebben...jönnek mennek... talán  csak Eszter nem...együtt...Franci kivitte a szárat és elkezdte vezetgetni  Rulit...ennyi...eljön mindennek  az ideje...

néhány hete még árvíz és tél...most meg esti ruhabeszedésnél májusi cserebogarakkal találkozom...
máregyidejenemírokide...máshova írok...
az  elmúlt néhány hét viharosan telt...
...Liget most kezd elnyelni...egyre több estémet munkával  töltöm..és egyre többször ébredek fel éjjel, mert valami  gombóc van  a gyomromban a másnappal  kapcsolatban..vannak  programok amik annyira sablonosak...ezeket részben unom, részben próbálok mindig valami újat...kísérletezem...és vannak klasszak...jó kihívás...talán ezért még...egyre magányosabb harcos vagyok...nem szeretem...
ma hazafelé ismét" Benkeházának" jöttem...párás levegő, a hegy alig látszik...repceillat a levegőben...én kilégzek...merthogy nekem is kell...hogy mire hazaérek le tudjam tenni...
...sokat tanulok ismét életről...magamról...kapcsolódásról...van hogy tudok a mostban élni...ekkormindejó...
eztkellenefejbentartanom...

Néhánymunkafotó...

..nehezen jön a tavasz..én már többször azt hittem, hogy itt a megújulás...ültettem virágot...tettem ki kerti  széket...de nem ettől lesz...egyre nehezebb a farmélet...az aranyáron vett széna 15 cm vízben áll..én a hátamon viszem be...remélem senki  nem lát ilyenkor...

...tegnap rég nem látott barátomvoltkollégám jött el...elhozta, és bemutatta a barátját...szép este volt...mindig megélem, hogy jó emberekkel való beszélgetés mennyit jelent...mennyi tudok adni és mennyit ad nekem...
felismerés...bátornak kell lenni...mert akkor jönnek  nagy csodák az életünkbe-nem én mondtam...
...meséltem a terveimről...nem röhögtek ki...

mindenem megvan...
van...hogy évekig tervezget az ember lánya szép képeket álmodik meg, amiben benne van minden vágya...és csak vár rá...és jön egy pillanat, egy ember, aki/ amikor minden eddig megálmodott vágyad megvalósul...sosem meséltél róla senkinek...és valaki  mégis megadja neked...

...most új vágyakálmok kellenek?

                                                             szűkszavúvarázsige