...csodajó itthon...csajok kacagva mesélnek az ágyamon ovis történeteket...én vasalok...
Eszterben vannak viharok, nagy kérdések...de jó úton halad...most együtt ülünk a tévé (!) előtt nézünk egy sokszor látott szerelmest...és mindketten ölünkben a gép...brrgáz...dejóegyütt...
...ma volt egy kiakadása vendégek előtt..azt hiszem, sok volt neki az ünnep körüli vendégsereg...de csodálatos dolog történt, Juci&Robi volt itt és elővettük a régi rajzait, és mindenkinek nagyon tetszettek...Eszter egyre jobban halad a szürke hülyepi...ság felé, nem szeretném... igyekszem jó példával  elöljárni, hogy ne tegye amit nem szeret, vagy amiben nem érzi jól magát...nyomásra választotta ezt az iskolát..és nem  tudom, hogy jó úton jár-e...szeretném, ha boldog lenne, mert azok az emberek veszik körül akiket szeret és akik szeretik...és azt csinálja amit szeret... nem kellett hozzá más csak megnézni néhány régi  rajzot, és talán Eszter újra magára talál...Jucitól újra rajzolni tanul...Robival...
én boldog vagyok...
..remélem, Ő is megtalálja az útját...sokat haladfejlődik, sok nehézsége van..és hát jönnek újak is...
 Húsvét...húsvét hétfő van...valahogy nem érzem...igyekeztem megtenni mindent a húsvétérzéshez...de valahogy belőlem  hiányzik valami...pedig...hagyomány kell (mert a csajok ezt viszik tovább..minél  kevesebbet adsz ők annál kevesebbet...ésígytovább...)... tavaszi virágok, dekoráció...sonkatojástorma...elrejtett csokik..keresés..közös csokimustra...

Nah... és persze megjött az új nyuszi..egész hejes...

...lassulok..mármint a bejegyzésekben...nem azért mert nem történik velemvelünk semmi...hanem épp azért...
Francinak nyuszija van...hát nyuszinak akkora ki.....tt ketrece van...nem  tudom mit csinál, akinek kisebb háza van...egész kedves darab...nincs is más baj...minthogy nem kalkuláltuk be Zsömi és Egyenlőrenyunyó együttélését...nem kis plusz energiát jelent...demegoldjukavarázsszó...
...van bennem valami nagy rendezzünk el mindent és rakjunk rendet és az maradjon is úgy...mert nem lesz  időm  szezonban, meg nem mozdulok ki  itthonról, mert lassan nem leszek itthon....tömbösítveélek...faszság...mindent akkor kell amikor......

..kicsit átragadt rám Eszter magányérzése...a március 15-ei hóhelyzet, és Jácint telefonja hozta ki belőlem...eszembe jutott, hogy kit hívnék fel, ha x órája egyedül ülnék a kocsimban hóviharbaétlenszomjanhalálrafagyva...
...engem szoktak felhívni..én szoktam segíteni...és hát a természet erőit ezen a télen én sokszorosan a bőrömön éreztem...utoljára csütörtökön éjjel és pénteken orvosoltam  a viharkárokat...tönkrement villanypásztort, eltört kaput megrongálódott tetőt...
...nem biztos, hogy akarom, hogy bárki is lássa, amint térdig sárban a hátamon hozomhúzom be a szénát, vagy épp a legnagyobb szélben próbálom az ellenszélben legalább átmenetileg összekalapálni a kaput, hogy a kutyáink, meg ne lógjanak...noh meg kisintimitásom megmaradjon...a szél  mindig kikapja a kezembőlrámlökireménytelen...

..olyan dologba kezdek ismét amihez nem értek...már jól jön...vezetőképzés...ráadásul alapkompetenciák hiányában...és megyek Salgótarjánba kicsit töltekezni csoportbanneveléshezközelebkerülni...brrr semmi kedvem kimozdulni...és én még utazni akarok...meg vándorcirkusz...brrrrrrrrrrrrrrrrrrr

Pál  Feri előadáson voltam...önértékeléstéma...én is elgondolkodtam...
végülisakivagyokénmeghatározása:  NŐŐŐŐŐŐ...
Már csak az a kérdés, hogy milyen...????????

anyatigris...és pihepuha nyuszi...

..tegnap reggel egy gázolás szemtanui voltunk...egy bicajos kiscsajszit ütöttek el  a zebrán...félelmes erővel tört fel belőlem a féltés..Eszter szinte kiröhögött ahogy anyáztam a gázolóra, hogy ha a gyerekeimmel  csinálja ezt feltolom a falra és halálra verem..még én is elcsodálkoztam...honnan bennem ennyi ....düh...agresszió...ez valami apaszerep???
...Francinak remek ötlete támadt...szeretne egy nyuszit...értem én...én is hozzá bújnék valami kedves szeretnivaló...
...még hadakozom...persze teljességgel értem, hogy kell...de pont egy állat a lakásba...mondtam, hogy ne zsaroljon..mert azé ugye próbált...azt mondta nem zsarol...Ő csak alkut ajánl...alkut?

 

részlet a Megtört ölelésből...

...rossz nézni mások szenvedését..és nehéz nézni, ha egy barátod küzd az életben...

....amikor a víz az úr...

...ez a tél megmutatta magát...még sosem kellett ennyi havat lapátolnom...remélem utoljára ezen a télen a múlt hétvégén...persze szeretem...alig, hogy ebből fellélegeztem...most 20-30 centi víz áll a kertemben a belvíz jóvoltából...csajoknak tetszik...mintha tavunk lenne...Franci szerint jól mutatna egy kis híd...brrr..no és az amúgy jelentéktelen alig 20 cm-es Kazár patak is másfél méterre duzzadt, és ki is öntött nem sokkal  lejjebb...gyanútlanul fogtam magam, hogy megnézem közelebbről..senki  nem  mondta, hogy ez nem olyan jó ötlet...
...amikor elfogynak a várások...
... az a jó élet nekem, ha mindig lehet valamit, vagy valakit várni...eddig elég jól csináltam...mindig kerítettem effélét...most valahogy egy pillanatra azt éreztem, hogy elfogytak...szörnyű érzés volt...Eszter is kb. ebben van...csak Ő nem nagyon talált új célokat...várásokat...
...ilyesmi akkor adódik amikor úgy "nincssemmikülönös"...vagyis nincs nagy gáz, krízis...olyan  kicsit sima egy pillanatra minden..noh nem kell aggódni...azé ennyire nem...sz.r a helyzet....
..elmúlt időben történt néhány szép dolog kicsiny életemben...bár elég nagy kuszaság van... pl...talán mondhatom Ruli  jobban van...de azért résen vagyok...akkor vagyok nyugodt ha virgonc..és Ő sosem az... mégiscsakegydepressziósintrovertló :)...noh és számomra kedves ember is megajándékozott néhány csodás pillanattal...isteni a közös főzés...és olyan jó érzés osztozni a sötétben etetésben még ha távolról egy cigivel figyel is...nem lehetek telhetetlen...no és munkaév is jól kezdődik...első gigamunka nagyonnagyon jól sikerült..én csak azt tudtam, hogy rohadt nyugodt vagyok, persze tudtam, hogy én ezt nem élvezem és ezért nem is vagyok kirobbanó, de összeségében  a 320 résztvevő, no és a cégvezetés mint megrendelő is nagyon elégedett volt...ma voltam egy záró megbeszélésen, ahol igazgató többször nyíltan dícsért főnököm előtt is...egész zavarba jöttem...bár én is éreztem, hogy szakmailag nagyon megalapozott voltam, megmutattan néhány problémát és lehetséges utat a számukra......jó...Eszternek meséltem erről, hogy érzem, hogy amit csinálok az nagyon megy nekem, és most könnyűszerrel tudtam a munkában a kollégáimat is segíteni...bár ezt nem élvezem...nem kihívás az  ilyen munka...igaz  Eszterrel azt is megbeszéltük, hogy attól, hogy én ebben  jó vagyok, és hát nem sokan vagyunk eleve outdoor trénerek az országban...attól még a pénztárcámban ehaviutolsótízezreslapul...és ez kis családom minden vagyona...írdésmond...
ami gáz... másrészről csodajó...felelőtlen, másrészről megalázó...szomorú... másrészről vidámságra ad okot...szóval akárhogy is de elmegy...és talán nem  is a pénz és megélhetés miatt, hanem  a büszkeségem miatt zavar..nah jó...csak egy kicsit...

...csajokhazaéertekteljesalétszám... jó...

egy barátom osztotta meg ezt ma...nekem tetszett...


A férfiak főleg bizalomra, feltétlen elfogadásra, pozitív megítélésre, csodálatra, helyeslésre és bátorításra vágynak.
A nők elsősorban gondoskodást, megértést, tiszteletet, hűséget, elismerést és megnyugtatást kérnek társuktól.
A feladat attól nehéz, hogy ki tudjuk-e találni, a szeretet milyen megnyilvánulására áhítozik éppen a társunk.

John Gray

...nos hát hölgyeim és Uraim  akkor bizalomra, feltétlen elfogadásra, pozitív megítélésre, csodálatra, helyeslésre és bátorításra, gondoskodásra, megértésre, tiszteletre, hűségre, elismerésre és megnyugtatásra fel!!!!

...tavasz van...nekem...tavasz van...

...már sok apró jel van...én érzem...valahogy hangosabban csicseregnek a madarak, a virágok csak úgy törnek elő..énbennem valami zsezsgés megmozdult...és mintha ezt Ruli is érezné..mármint a tavaszt...kijött a "barlangjából"..és életjeleket mutat...még Árpást is elhajtja...ez már jó...ugrándozik...csodajó...

..kicsit talán összekuszálódtak a dolgaim...

...beteg vagyok, lázam van...nem szoktam...mindent meg tudok csinálni...ellátom a csajokat, állataimat, még dolgozom is...és mire bedőlök az ágyba... nem lenne rossz, ha valaki hozna egy teát ...dehát...

...valahogy megnyugvás van bennem...nem akarok ebben a pillanatban semmit...nah jó igen...de most nem olyan nagy akarással..most valahogy tudok örülni annak ami van...
...a gyerekeim...hm..nincs nagy gáz...bár egyik nap Eszter arról beszélt, hogy magányos, és semmilyen az élete (ezt már rég mondom neki)...és azt mondta, hogy nem ártana, ha lenne velünk egy férfi...mert, és konkrétan ezt mondta,...olyan elesettek vagyunk...ez vajon mit jelent...nahéshabelegondolok...ki az aki ezt felvállalná...akármennyire is jófejek, szépek, kedvesek, ártatlanok, egyszerűen kezelhetők a csajok...
...ezek szerint velem van baj...én vagyok nehéz, gáz...nehezen kezelhető? nem jó szó...nem vagyok irányítható és mégis irányításra vágyom...Mikka mondta rólam...hogy nem vagyok átengedő...pedig szeretnék...tudom, hogy a bizalom az ügyem...nagyon kevés emberben bízom...köszönhetem ezt...
...amíg  viszont nem engedek közel, addig nem bízhatom...de ugye mivel átveszem a táncba hívást azzal, hogy én eldöntöm, hogy alkalmas e arra, hogy megbízzam benne...
..míg írom e sorokat közben hallgatom Joós Istvánt http://envagyok.info/podcast/2013-02-14_Ferfi-No-Szerelem_SzSz1.mp3
...épp erről beszél...beszélget ...párkapcsolat tánc...férfi választ, nő dönt..és ugyanarra zenére közösen táncolnak...
...velem ebben baj van...én választok...ettől  férfi megriad...elveszem a terétfeladatát..nem hagyok neki teret...Eszter is mondja, hogy félelmetesen erős és magabiztos, uraló, határozott vagyok...pedig nem akarok-hogy megengedhessem magamnak...elesett akarok lenni, mint ahogy szerinte vagyunk is...és nem akarok félni ebben az elesettségemben, mert az aki vezet a táncban...mindenen keresztül...ha kell embert öl értem...mi kell ehhez?...szerelem? szeretet?
...jól tudok embereket...férfiakat inspirálni...ezt kellene kapacitálnom...
...a félelem a azt hozza bennem...hogy sokkal visszafogottabb vagyok...és itt most vissza kell kapcsolnom az első  mondatomhoz... ettől valahogy megközelíthetőbb vagyok...ez érzékelhető a kapcsolataimban...valahogy ezt kellene megtartanom...

Talán ma először láttam élniakarás jeleit Rulin...bízom...

...mert csodaszép...és nemes...

A 27 éves Mészöly Miklós 1949-ben ismerte meg a 24 éves Polcz Alaine-t. A képen ábrándozó fiatal lánynak tűnik, pedig akkor már elvált asszony, aki előzőleg évekig feküdt betegen. Súlyos fertőzéseket kapott az orosz katonáktól, akik 19 éves korában a fronton több tucatszor megerőszakolták. A betegségek szövődményeként soha nem lehetett gyereke. Mészöly a gyermektelenséggel magyarázta, hogy sokáig meséket írtak mind a ketten. Alaine gyermekpszichológusként játékterápiát dolgozott ki, ami nemzetközi hírűvé tette, később a halált és a gyászt kutatta. Közben, mellékesen, író lett ő is, regényben írta meg, amit a háborúban átélt. Nagyon erős szimbiózis volt köztük, de az 52 év alatt, ami együtt töltöttek, Mészöly sokszor lelépett, elköltözött az aktuális szeretőihez. Aztán hamar hazament, Alaine mindig visszafogadta. Amikor Mészöly meghalt, összeszedte a fiókjában hátramaradt szerelmes leveleket, megkereste az egykori szeretőket, és beszélgetett velük. Hogy nekik is könnyebb legyen, így mondta.