vagyok aki vagyok..tisztán önmagamban állok a világban...nagyapám unokája, szüleim gyermeke, gye

2015. február 17., kedd



...amikor a jótpozitívat kell látni...

...mélyen bennem van a tegnapi beszélgetésem a kedvenc kölykök apjával...ahol el kellett mondanom, hogy a kölykök teljesen rendben vannak...mitöbb túl jók...csak a keret szar...szóval az iskolának nem érdeke, hogy ők okosak, energikusak szemfülesek szabadok legyenek tettben és gondolatban...így nehéz... vagy olykor ellehetetlenül  a helyzetük...

a mai  hajnalon ezt talán még jobban megértettem...
amikor a kiskutyát kiengedtem az idősebb kanca hangosan nyerített...ez hívást jelent lóul...el  is gondolkodtam, hogy mi van a szénával...bár nagyon selymes ez a bála...nincs akkora tápértéke?, hogy ennyire éhes...gondoltam magamban...még reggeli komótosságban  felöltöztem...szentjánosbogárnak...fejlámpával...hogy lássam mit csinálok...és amint kiértem a lovakhoz látom, hogy a csikó  a szomszéd réten legel... kijött a karámból..amint látom   szénatárolónál...pedig csak a legalsó szalagot "játszotta le" - ami nem könnyű...mert össze van kötve egy másik  kapuval  ami  50 m-re van...a ház mögött én is alig férek el, de ő ott jött ki, átbújt mégegyszalagon, és a bedrótozott kaput kinyitotta...és vígan legelészett a deres réten...

igazán haragudnom kellene...mert meglógott..és ugye ha most meglógott akkor máskor is megtud...de igazán csak azonparáztam, hogy az épp  most elkezdett kapcsolódásunkatbarátságunkat mennyire tudom használni, és hányadik órára érünk be a csajokkal a suliba,  ha reggel  a csikóval játszom...
viszonylag könnyen bejött, kicsit hívtam kicsit tereltem...

...de nem is ez a lényeg...igazán hálás vagyok, hogy a lovam...akit a vételkor csak formára tudtam  megvizsgálni, hogy jó az  alkata, elég kicsi a feje, széles a válla,,,,szép és könnyed a mozgása...de semmit nem tudtam róla...csak  annyit, hogy kicsit félős...most azonban  már tudom,...hogy roppant okos, és kitartó, és hogy mindent megold,  a jég hátán is megél...szóval  nekem  való...igaz  sok  figyelmet kíván...szeretem

varacskos disznónak álcázva

...nos hogy ne csak az agrárhírekben  legyetek otthon némi kultúra....népes nősereggel megnéztük  a sokatemlegetett Szürke 50 árnyalatát...nem  mennék  hosszas fejtegetésekbe bele...nincs türelmem leírni...deh...azon gondolkodom, hogy elviszem a két nagyobb lányomat...Eszter eleve olvasta, Franci  meg nagylányésokos...a film  nemjó...de nem is tabu...sőt nem árt tudni...hogy van ilyen és pont.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése