úgy alakult, hogy heti egy estétreggelt Eszterrel kettesben töltünk...
ma reggel Eszter a kocsiban: ..ilyenkor nagy hallgatások szoktak lenni...még mindenki ébredezik...és még úgyiscsend, hogykicsiújkocsibanvanzeneeszköz...hallgatjuk is a HobómegaDoors'kazettákat...hihi
...nagy sóhaj után megtöri a csendet..."nem akarok elmenni otthonról, mármint tanulni...olyan kerek most...
huh...csoda egyszerűen megfogalmazta amit én is érzek..és ez nekem nagy boldogság, hogy érzi ezt a melegséget, burkot ami körülveszi Őket...
...a napokban pont ezen gondolkodtam, hogy talán túl zárt is ez a burok több okból, mert keveset vagyunk ottohon és ha van idő nagyboldogságotthonlennisemmittenniközösen nem megyünknynitunk kifelé, vagy, hogy elmaradtak a spontán vendégek, látogatások...és, hogy ez hiányzik...valahogy ezt szeretném vissza...embereket
elkezdődött valami...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése